Badacsony

Badacsony település a Balaton északi partjának nyugat-magyarországi régiójának, egy hegycsúcsnak és egy városnak a neve.A település a 71-es út mentén fekszik.
A Badacsony hegy a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, amely a Balaton két öble között magasodik. A nagyjából kör alakú hegy kerülete 11 km. Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből.

Badacsony nevezetességei, látnivalói

^Rózsakő

Badacsony egy legendás kőképződménye, amely a Kisfaludy-ház közelében található. A lapos bazalttömb nevét Szegedi Rózáról kapta, aki a hagyományok szerint Kisfaludy Sándorral szokott rajta üldögélni.
A Rózsakőről egy 1957-ben Király Ferenc által nemesített szőlőfajtát neveztek el.

Bujdosók lépcsője

Az 1936-ban épített, 464 darab termésbazalt lépcsőfokból álló lépcsősor a Kuruc-körút piros sáv jelzése és az Országos Kéktúra útvonala között halad a Badacsony nyugati oldalán. A hosszú lépcsősoron a kuruc kor fontos személyeinek (Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen) emléket állító pihenőhelyeket alakítottak ki, a lépcsősor tetején áll a Cinka Panna-pihenőhely, maga a lépcső neve pedig a menekülésre késztetett kurucokra utal.
Közelében található a Tördemici-kilátó, amely szép kilátást nyújt a Szent György-hegyre.

Rodostó-turistaház

A Magyar Turista Egyesület az 1935. évi Rákóczi-év apropóján, 1936-ban építette a magyaros stílusú turistaházat. A Badacsony oldalában, a nemestördemici kilátó alatt álló épületet Rákóczi Ferenc és bujdosótársai emlékének ajánlották, így kapta az a Rodostó nevet. 2011-ben az akkor 75 éves épületet felújították, nádtetejét újrarakták.

Szent Donát-kápolna

A Badacsonytomaj területén álló, 1896-ban épült neogót stílusú kápolnát arezzói Szent Donátnak, a borvidékek védőszentjének ajánlották. Az épület Laczkovics Antal munkája. A bazaltból rakott épületben carrarai fehér márványból készült oltár áll. Helyén egykor egy barokk stílusú, 1778-ban felszentelt kápolna állt, amelyet 1890-ben elbontottak. Altemplomában badacsonyi és Badacsonyhoz kötődő személyiségek vannak eltemetve, így helyi plébánosok, egyetemi tanárok, valamint Laczkovicz Antal és felesége is.

Kisfaludy Sándor kilátó

A kilátó 438 méteres tengerszint feletti magasságon épült. 2011-ben lebontották az 1960-as években épült korábbi kilátót, és újat emeltek. Még több infó a badacsonyi Kisfaludy kilátóról itt.

Szegedy Róza-ház

A táj jellegzetes épülete a Szegedy-ház (későbbi népszerű nevén Szegedy Róza-ház), amelyet Mezőszegedi Szegedy Ignác építtetett 1795-96-ban. Az épület irodalomtörténeti jelentőségét lánya, Róza házassága adta Kisfaludy Sándorral.
A népi barokk stílusú épületegyüttes három részből áll: egy emeletes présházból, egy vincellérházból, illetve egy istállóépületből. A présház 19×9 méteres alapterületű, Balaton felé tájolt nádfedeles épület, amelynek udvari oldalán hat nyílásos árkádos folyosót, és egy ívesen kiugró lépcsőházat alakítottak ki. Emeletén négy gerendafödémes, egykor lakófunkciókat ellátó terem található. A folyosó közepén jellegzetes íves erkélyt alakítottak ki. Az épület földszintjén két nagyobb boltozott terem található: a boltozott pince és a présház, emellett két kisebb raktárhelyiséget is kialakítottak itt.
A présház mellett álló egyszintes vincellérház szerényebb, parasztházra emlékeztető kialakítású épület szabadkéményes konyhával, két oldalán egy-egy szobával és kamarával.
Felújítását a magyarországi műemlékvédelem első munkái között, 1953-ban végezték, ekkor alakítottak ki benne kiállítást. 1990-ben újabb felújítás és a kiállítás átrendezése történt meg.

Kisfaludy-ház

A népi barokk épület egykor Kisfaludy Sándor présháza volt, ma a korhűen felújított épülete teraszos, panorámás étteremként működik.

II. János Pál-kápolna és a Klastrom-kút

A 13. századtól a hegyen egy pálos kolostor működött. A Szent Imrének szentelt kolostor alapítója és alapítási éve ismeretlen. Pázmány Péter 1266-ra keltezte, azonban valószínűleg korábban is fennállhatott. A kolostor egyike a veszprémi egyházmegyében keletkezett első hét ilyen épületegyüttesnek, amit alátámaszt, hogy Pál veszprémi püspök 1263-as oklevelében már létező remetetelepként említi. További alapot szolgáltat e feltevésnek, hogy a Vitae Fratrum 1313-ban említ egy adományozást: ebben az évben Gulácsi Ladomér fiai egy szőlőt adományoztak a hegy oldalában barátoknak.
Szerelmey Miklós 1851-ben megemlíti a még fellelhető romokat, amelyek később valószínűleg feledésbe merültek és elpusztultak, ugyanis 1888-ban Ádám Iván már csak a Klastrom-kút neve alapján azonosította a helyszínt. Felmérése alapján két különálló épületrészből állhatott a kolostor délen templommal, északon és nyugaton gazdasági és lakóépülettel. Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás 1977-ben terepbejárást végzett, amikor megállapították a kolostor teljes pusztulását. Az átépítésekre utaló nyomok hiánya miatt valószínűsítik, hogy már igen korán, akár a török dúls első időszakában felhagyhatták az épületegyüttest, ami azóta indulhatott a teljes pusztulásnak.
A 200 méteres szintmagasságon fakadó Klastrom-kút mellett ma szabadtéri szentély, és II. János Pál pápa emlékére szentelt kis kápolna áll. A 2005-ben elhunyt Karol Wojtyla egész alakos képe a Badacsonyhoz és környezetéhez sok szállal kötődő Udvardi Erzsébet festőművész alkotása.

Szent Anna-kápolna

A hegy déli lejtőjén, a szőlőbirtokok közt áll a Szentgyörgyi Horváth Zsigmond által 1789-ben építtetett kápolna. Az épület alapkövét ez év november 9-én rakta le Parraghy Imre szentbékkállai plébános. A templom sajátos berendezését jellemzi, hogy a padok a fal íves boltozata alatt, hosszanti irányban, és egymással szemben helyezkednek el.
A kápolnát 1800-as évek közepétől a Kisfaludy-család kezelte. A templom kriptáját 1884-ben építették, ahol később a birtokos családok és más környékbeliek nyughelyét alakították ki. A kápolna később az Ányos-család birtokába került, akik 1945-ig gondozták, 1929-ben végeztek nagyobb léptékű felújításokat. 2002-ben bázeli magyar emigránsok segítségével újból felújítás kezdődött, amelynek fő eredménye az állagmegóvás, a tető felújítása és a templom újranyitása volt. Az oltárt és az oltárképet 2004-ben restaurálták, az elkészült templomban 2005. július 23-án tartott szentmisét a veszprémi érsek.
A kápolna ma a badacsonytomaji plébániához tartozik, évente tartanak benne szentmisét az Anna naphoz legközelebb eső szombaton.

Bringatúra a Balaton északi partján 2.

By: admin

On: szeptember 26, 2021

In: Balatoni biciklitúrák

With: 0 Comments

Az elÅ‘zÅ‘ részben a magyar tenger északi partjának keleti felét jártuk be, itt a folytatásban pedig folytatódik a bringatúra a Balaton északi partján, de már a nyugati felében RévfülöptÅ‘l Keszthelyig. KÅ‘vágóörs – Pálköve, Balatonrendes, Ábrahámhegy RévfülöprÅ‘l Pálkövére vezet a Balaton Körút. Pálköve KÅ‘vágóörshöz tartozó üdülÅ‘telep a Balaton partján Balatonrendes ésRead More →

Badacsonyi Kisfaludy kilátó

By: admin

On: július 29, 2021

In: Látnivalók és nevezetességek a Balaton körül

With: 0 Comments

A Badacsony tetején, 438 m magasságban épült fa és fém felhasználásával 2011-ben ez a 18 méter magas kilátó. A badacsonyi Kisfaludy kilátó egész évben látogatható és belépÅ‘jegy nincsen. A badacsonyi Kisfaludy kilátó megközelítése GPS koordinátái: 46.9853 és 17.9797Badacsonytomajról a HÅ‘sök terérÅ‘l Iskola utca – ErdÅ‘s utca – Szent Donát útRead More →