Az örvényesi vízimalom a 71. számú úttól kb. 50 méterre van a kicsiny Balaton-felvidéki falu mondhatni központi részén. Pontos címe Örvényes, Szent Imre u. 1. Csak nyári szezonban várja látogatóit jelképes (20223 nyáron gyermek jegy 300 Ft, felnőtt jegy 400 Ft) belépődíjért cserébe.
A 11. században már állt itt malom, mely a bencések tulajdonában is volt az idők során. A jelenlegi épület a 18. század közepén épült és a Pécsely patak vize működteti. Az örvényesi vízimalom ipari műemlék, ma múzeumként látogatható.
A vízimalmok szerepe, jelentősége a korábbi századokban
A vízimalom kifejezés alatt az erőforrásként vízienergiát felhasználó, elsősorban gabona őrlésére szolgáló malomépületet és a hozzá tartozó gépi berendezést értjük. A vízimalmok folyók vagy patakok mellé emelt épületek, melyeknek gépeit vízkerék (vízikerék) hajtja meg, de vannak olyan vízimalmok – a hajómalmok –, melyeket erre a célra készített hajókra építenek és nagy vízhozamú, de kis esésű folyókon horgonyoznak le. Készültek olyan vízimalmok is, melyek a tenger árapály-erőit használják fel. A 19. század végétől kezdve sok vízimalomban a vízkereket jobb hatásfokú vízturbinával váltották fel.
Vízimalmok Magyarországon
Történelmi kutatások szerint már a 11–12. századból is vannak utalások hazai vízimalmokról. A történelmi Magyarországon – vízrajzi és éghajlati adottságai miatt – a középkortól kezdve elsősorban vízimalmokat építettek, mégpedig a hegyvidéken patakmalmokat, a nagy folyókon pedig hajómalmokat. A 19. századi malomösszeírások mutatják, hogy egyrészt a magyarországi malmok többsége vízimalom volt, így az 1863. évi összeírás szerint az országban 9173 patakmalom és 4301 hajómalom üzemelt. Másrészt néhány malom nagyon régen épült és folyamatosan üzemben volt: az 1885. évi országos adatfelvétel szerint a 11–13. századból 10 db, a 14–16. századból 83 db, a 17. századból 305 malom maradt fenn.
Forrás: wikipedia.org
Meseszép kis település Örvényes, ahol ez a vízimalom található. A malom pedig egy csoda!