A 2020-ban átadott Kis-Balaton Ház a Zalavárt Zalaszabarral összekötő út mellett kapott helyet. A kulturális központ és kiállítóhely elsődleges szerepe, hogy bemutassa a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer természeti értékeit, a Balaton vízminőségének védelmében betöltött szerepét, a Kis-Balaton élővilágát, illetve szemléleti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit.
A Kis-Balaton ház szomszédságában Történelmi Emlékhely is kialakításra került. Itt megtekinthetők:
- A Cirill és Metód missziós tevékenységének tiszteletére emelt szobor és emlékoszlop.
- A Szent István emlékmű, amit eredetileg 1938-ban állítottak, majd egy rongálás után 1985-ben rendbe hoztak.
- A Makovecz Imre által tervezett Millenniumi Emléképület az Életfával.
- A Szent Adorján zarándoktemplom romjai.
A Kis-Balaton Ház nem látogatható egész évben, így nyitvatartásáról és a belépő díjakról tájékozódj tervezett érkezésed előtt. Bővebb infót a Kis-Balaton Ház látogathatóságáról itt találsz.
További látnivalók a Kis-Balaton Ház és Zalavár környéken:
- A vörsi kilátók
- Ingói kilátó Zalavár
- A fonyódi Fácános vár
- A balatonboglári gömbkilátó
- Sipos-hegyi kilátó Fonyód
A Kis-Balaton
A Keszthelyi-öböl délnyugati csücske mellett található hazánk egyik legkülönlegesebb tája, a Kis-Balaton.
A XVIII. század végéig nem tettek különbséget a Kis-Balaton és a Balaton között, ugyanis ez a terület valamikor még a tó öble volt. Az öböl fontos szerepet játszott abban, hogy a Zala itt tudta lerakni a hordalékait. A XX. század közepére azonban ezt a szűrő funkcióját fokozatosan elvesztette, ami nagyban tudható be a különböző emberi beavatkozásoknak. Ilyenek voltak például: a Sió zsilip megépítése 1864-ben, a XX. század elején a Zala meder kialakítása és a Zala árvízvédelmi töltéseinek megépítése. A Sió zsilip üzembe helyezését követően jelentősen csökkent a Balaton vízszintjének ingadozása (amely előtte az 5-6 métert is elérte). Először az öböl helyén egy lápos, nádas terület alakult ki, ahol a Zala „beleveszett” a mocsárba. A meder kialakítását és főképpen a töltések megépítését követően a Kis-Balaton területének nagy része fokozatosan szárazra került. A hajdani öbölből két kicsi nyílt vízfelület (a Vörsi és Zalavári víz), valamint egy nagyobb (~1400 ha) összefüggő nádas maradt, amely azonban elzárva a folyótólmár nem szűrhette meg a Zalán érkező vizet.
Ezen folyamatok következményeként a Zala már közvetlenül a Keszthelyi-öbölbe szállította a hordalékait, köztük a belemosódott, engedett szervesanyagot is, amik a sajátos áramlási viszonyok miatt nagyrészt ott is maradtak. A Balaton vízminősége ezek következtében és a folyamatos gazdasági és technológiai fejlődések (városiasodás, mezőgazdaság fejlődése, szennyvíz elvezetése) miatt rohamosan romlásnak indult. A tó algásodni kezdett, jelentősen elszaporodott a hínár, megkezdődött a tó eutrofizációja. A Balaton már annyira rossz állapotba került, hogy a fürdőzési igényeket sem tudta megfelelő színvonalon kielégíteni.
Az ökológiai katasztrófa elkerülésének érdekében a vízügyi szakemberek kidolgoztak egy tervet a „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer” kiépítésére. Alapgondolata az volt, hogy a hajdan öbölként, illetve mocsárként létezett terület ismételt elárasztásával kialakuló mocsaras-nádas terület a Zalán érkező hordalékot, tápanyagokat kiszűrje, feldolgozza. Ezzel a világon egyedülálló vízvédelmi rendszerrel a Balatonban – főleg a Keszthelyi-öbölben – lejátszódó folyamatok a Balaton elé, a Zala alsó szakaszán kialakított vízvédelmi rendszer területére helyeződnek át. Ez a megoldás a mintegy 200 évvel ezelőtti, természetes állapothoz hasonlító viszonyokat állít elő.
Forrás: kisbalaton.hu